online címkéhez tartozó bejegyzések

Csiripelés a folyam mellett

Ma Tegnap egy nagyon érdekes élményben volt részem, annak ellenére, hogy a négy fal között ültem, a 3 hónapos lánykámmal töltve a napot. Kíváncsiskodóként részt vettem a startup konferencián, ami egy underground kezdeményezés a technológiai projektek és az üzletemberek találkozásának elősegítésére. Az én szempontomból nem a tematika volt most a lényeges, habár – ugyan kívülállóként mondok véleményt – a beszélgetések, előadások szerintem hasznosak és értékteremtőek voltak. Hogy én mit kerestem ezen? Twitterhasználhatóságot…

Egy hónapja még azt sem tudtam, hogy mi az a Twitter/csirip. Először a Médiablogban találkoztam a fogalommal, és pollner azóta többször is kiemelte a twitterezés jelentőségét egy újságíró életében. Ezt a tanácsot megfogadva regisztráltam a twitter.com-on, ahonnan automatikusan átkerültem a Turulcsiripre is, ami a Twitter magyar felhasználóinak gyűjtőhelye. Eddig nem használtam túl sok mindenre ezt az SMS tömörségével vetekedő, bejegyzésenként maximum 140 karaktert megengedő mikroblog-szolgáltatást, igazán értelmét sem láttam. Máig.

Mert ma kinyílt a világ. Úgy voltam ott a startup konferencián, hogy alapvetően a ustream videofolyamán valós időben néztem/hallgattam online a konferenciát, és mellette a Turulcsiripen követtem a résztvevők és hozzám hasonló távoli felhasználók tweetjeit. Ezen kívül egy backchannel is rendelkezésre állt, amin kérdéseket lehetett feltenni a színpadon beszélgetőknek, de a #startup tages tweetek is megjelentek a gyors helyi moderálás után a helyszíni kivetítőn. Több órát töltöttem a képernyőre tapadva, és nagyon élveztem. Vettem a helyszín rezdüléseit, a valósidejű reakciókat, együtt élhettem az eseménnyel. Ott voltam a csiripelések segítségével a széksorok között, például amikor az egyik geek nokiatöltőt kunyerált társaitól, vagy amikor egy szimpatikus kerekasztal-résztvevő lámpalázáról értesültem.  Akár azonnal készülhetett volna egy részletes tudósítás vagy “helyszíni” riport a konferenciáról (most családi kötöttségeim miatt csak a porontyaim lefektetése után íródik ez a poszt, de az elvi lehetőség megvolt).

Szóval megtört a jég nálam Twitter-ügyben, következő projektként is ott fogok témára vadászni… Próbáljátok ki Ti is, és kövessük egymást a Turulcsiripen!

Reklámok

1 hozzászólás

Kategória: Aktualitás, Újságírás, Mesélő

A cím cikke

Ugye ismeritek a HVG stílusú, izgalmas, kétértelmű cikkcímeket? Világéletemben csodáltam azt a kifinomult, lényegretörő,  humoros és erőlködéstől mentes (fontos!) címadást, amit a nemrégiben nyugdíjba vonuló Horváth Zoltán, a HVG “heccmeistere”, és az ő kis csapata művelt a hetilap címlapján, a címeken és a képaláírásokon. 

Számos újságíró próbálja követni ezt a stílust, de sajnos sokszor ez hajmeresztő címadásokhoz vezet. Ilyenkor születnek olyan gyöngyszemek, mint például a “Sínen van a zászlóshajó” vagy a “Bringó Hanta”. Pedig a címnek központi szerepe van a cikk életében: azon túl, hogy figyelemfelkeltő, a kenyérszöveg reklámja is, utalnia kell a rákövetkező szöveg tartalmára. Az erre tévedő kommentelőknek felkínálom játékra, hogy találgassanak, vajon miről szólhattak a fenti ominózus címekkel koronázott cikkek. Keresőprogramok helyett inkább a fantáziátokat javaslom forrásként, kíváncsi lennék, ki mire asszociál.

Az online újságírásban nem feltétlenül az idétlenség miatt keletkeznek ilyen fősorok. Míg a print kiadványokban nagyobb a szabadság a címzésnél, hiszen a cím alatt egyből kezdődik a szöveg, online esetben sokszor csak a cikk linkjével találkozunk, így a szerzők az idézettekhez hasonló szóvirágokkal ösztönzik érdeklődésünket. Ezek a kattintásgenerátorok hamar visszaüthetnek, mert ha az olvasó sokszor csalódik így, hogy a tartalom nagyon más, mint amit a cím sugallt, elpártolhatnak az újságtól vagy a szerzőtől.

Amikor először megfogalmazódott bennem ennek a bejegyzésnek az ötlete, végig egy blikkfangos címen törtem a fejemet. Aztán ahogy haladtam az anyaggyűjtéssel, inkább arra hajlottam, hogy egy egyszerű, értehető címem legyen, ami mentes a szenzációhajhászattól és tényleg témába vágó. Ekkor a piszkozatom címe még A cikk címe volt. Ugye, milyen unalmas? Aztán végre-valahára jött az ihlet, és megszületett a fent olvasható, (szerintem) egyszerű-nagyszerű megoldás.

Hozzászólás

Kategória: Újságírás

Valóra válhat a Reggeli Próféta mozgó címlapja

 Ma egy megdöbbentő új fejlesztésre hívta fel a figyelmemet egyik főiskolai oktatóm: a nyomtatott újságírás jövőjéről polemizáltunk, amikor bedobta a beszélgetésbe az e-papír fogalmát. Megirigyelték a tudósok Harry Potter világának varázsújságját, a Reggeli Prófétét, amiben a fotók önálló életet élve mozogtak a lapokon. Aki csodát akar látni, csiribú-csiribá, kattintson!

Anélkül, hogy belemennénk a működési elv taglalásába, pár szó az e-papír fogalmáról. Az e-papír tulajdonképpen egy nagyon vékony, flexibilis, ún. elektroforetikus képernyő, amely háttérvilágítás nélkül működik, így túlnő az LCD-képernyők adottságain. Áramfelhasználása is jól ki van találva, a technológia sajátossága, hogy csak a tartalom megváltoztatásához igényel energiát. Az e-papírra szánt tartalom természetesen vezeték nélküli módon is érkezhet, és memóriájába rengeteg kilónyi (sőt: tonnányi) papíron rögzített információ fér el. Határtalan lehetőségek vannak az e-papír technikában, és a technológiai fejlesztések már igen előrehaladott állapotban vannak: nemcsak a színes megjelenítést, a kontrasztosságot, a vékonyságot és a tartósságot, hanem a flexibilitást  is megoldották a fejlesztők, így akár fel is csavarhatjuk jövendőbeli e-újságunkat.

Ez a technikai vívmány gyökeresen megváltoztathatja az újsághoz való hozzáállásunkat. Ezentúl ötvözhetjük az online és nyomtatott sajtó előnyeit: akár 10 percenként frissülhet a címlapunk, és egyedi tartalmakat rendezhetünk saját újságunk lapjaira, miközben megmarad az újság kézzelfoghatósága, tehát ha akarom, felcsavarom, vagy ezzel csapom agyon a beszemtelenkedő legyet az étkezőasztalon. Költséghatékonysága is kiemelendő, mivel 3-4 év egy ilyen szerkezet kihordási ideje, így sokkal olcsóbb lehet, mint naponta több négyzetméternyi újságpapír alapanyagköltsége. Nem utolsósorban pedig megkíméli környezetünket a töméntelen papír legyártásával járó terheléstől is.

És ez még nem minden. Egy ilyen vékony kijelző akár ruházatunk része is lehet. Én már látom magam előtt a jövő divatbemutatóját, ahol a modell, amikor kijön a kifutón, még pöttyös ruhában van, de amikor visszasétál, már csíkosban. Vagy képzeljük el a 22. század szendvicsemberét, akinek a kabátján fut a reklámvideó…

1 hozzászólás

Kategória: Aktualitás