poronty címkéhez tartozó bejegyzések

Gépnél gubbaszt a geek gyerek

Ha már minden konnektorvédőt a helyére tettünk, biztonsági zár van ajtón-ablakon, és az összes szőnyeg alatt is csúszásgátlótappancsok vannak, még mindig nem dőlhetünk hátra,  ha az internetre nyíló ablakunk tárva-nyitva van. Geek családokban nem lehet elég korán kezdeni a szülői felügyelet programok feltelepítését, aktiválását, hiszen ha a gyerek azt látja, hogy anya és apa számítógépezik, az utánzásos tanulás sémájára nagyon hamar ő is gépidőt “követel” magának. Hiába, no, a mai gyerekek már klikkelőgyűszűvel az ujjukon születnek…

Nekem a laptopommal szerencsém volt, mert azon olyan operációs rendszer fut, amelyben beépített szülői felügyelet program van. Úgyhogy itt nem volt más teendőm, mint egy új felhasználói profilt kialakítani a gyerkőcnek, ahol egy kis ikon már jelezte is, hogy rögtön aktiválhatom a szülői felügyelet funkciókat (a hogyanról bővebben itt). Nemcsak azt állíthatjuk be, hogy mit böngésszen a gyerek, hanem azt is, hogy mikor, ebben egy csinos kis táblázat-naptár lesz a segítségünkre.

Az öregecskedő, lecserélésre érett asztali számítógépünkön egy régebbi operációs rendszer működik csak, úgyhogy Gugli-barátunkkal felfedezőútra indultam, milyen szülői felügyelet szoftver áll hozzá rendelkezésre. Örömmel tapasztaltam, hogy a szélessávú internetszolgáltatóm februári sajtóközleménye szerint ingyen hozzájuthatok egy ilyen biztonságos számítógépes játszótérhez, amely ráadásul az Európai Unió által kezdeményezett Safer Internet Programban igen impozáns eredményeket ért el egy benchmark kutatásban. (Érdemes kutakodni az oldalon, a 2008-as jelentésben például 20-nál több szülői felügyelet szoftvert vizsgáltak.)

Persze nem elég, ha csak az otthoni számítógépeink vannak biztonságban, de jó hír a szülőknek, hogy sok iskola is csatlakozott a Biztonságos Böngészés Programhoz, amely a felügyelőszoftverek használatán túl a felvilágosításnak is nagy szerepet szán.  A honlapjukról letölthető egy szoftver ingyenes, otthoni próbaverziója is, és sok hasznos tanács olvasható az internet körültekintő használatához.

2 hozzászólás

Kategória: poronty

Gáz a Mézga?

Tudom, hogy sokan tartózkodnak attól, hogy a gyerekük tévézzen, de nálunk ez is a porontyszórakoztatás egyik alternatívája, sőt, én álmos reggeleken néha “villanypásztorként” is használom. Mióta kábelszolgáltatónk kivette a szerintem egyetlen nézhető rajzfilmeket sugárzó csatornát az előfizetési csomagunk repertoárjából, a reggeli “mégötpercethagydanyátpihenni” idejében mesedévédékhez folyamodtam. Az itthoni gyűjteményben saját gyerekkorom kedvencei lelhetőek fel, többek között az Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai című sorozat.

Különböző fórumokon a szülők sokat szapulták már napjaink gagyi külföldi rajzfilmjeit, és a régi jó kis magyar rajzfilmeket favorizálják helyettük, köztük a Mézga családról szólót is. Elismerem, hogy gyerekfejjel szórakoztatóak a történetek, de nézzétek meg egyszer odafigyelve, hogy miféle családi életet mutat be ez a régi kedvenc. Én is csak akkor döbbentem rá ennek fontosságára, amikor a kétésfélévesen közölte: “Pofont akarok adni neked!” Az idézet pedig a meséből származik…

Emlékeztetőül : a csacsika család legidősebb férfi tagja a tisztes családapa, Mézga Géza, aki hivatalnokként dolgozik. Felesége, leánykori nevén Rezovits Paula, minden bizonnyal háztartásbeliként terelgeti csemetéit (és – hozzá kell tennünk – férjét is). A família folyton civakodó testvérpárja pedig a tinilány Kriszta, és a kiskamasz Aladár. A háztartáshoz tartozik még Kriszta fekete cicusa, Maffia, és Aladár kutyája, Blöki. A szereplők különös kalandjain túl bepillantást nyerhetünk a család mindennapi életébe is, és itt kezdődik a problémám!

Bizonyítékul az Akerkiter című részből kiragadok pár jelenetet negatív példaként.
Krisztát édesapja megkéri, hogy tanuljon, de ő pimaszul elutasítja, és ezt mondja: “… te meg akkor csak bosszankodsz, hogy nem az történik, amit te akarsz!” Géza, az apa ezen felháborodik, mire felesége, Paula, rátromfol: “Hogy szerezzen egy olyan ember érvényt az akaratának, akinek még annyi akaratereje sincs, hogy önmagának parancsoljon!” Szó szót követ, finom kis családi veszekedést látunk, ahol az apa ellen szövetkezik anya és lánya. Végül a jelenetnek úgy lesz vége, hogy a családfő kivonul, és azt mondja: “…na ezt még megbánjátok, majd én megmutatom, ki az úr ebben a házban…”
Snitt után az apa bemegy Aladár szobájába, ahol először a fia megpróbálja lerázni, miszerint nem ér rá. Mézga Géza már ekkor is ideges, majd később, amikor fiacskája becsmérlő szavakkal illeti fotózási tudását, elhangzik szájából a mondat: “Pofont akarok adni neked!” Szerencsére Aladár elhúzódik előle, és azt mondja:  “Nem értek egyet a nevelési módszereiddel!”

Rengeteg hasonló szituáció fordul elő az epizódokban, folyamatos a feszültség. Mert miféle családi kommunikáció zajlik közöttük? Egyik családtag sem adja meg a tiszteletet a másiknak. Az apa az említett részben Aladárnál pofonnal kíván érvényt szerezni akaratának. A gyerekek feleselnek szüleiknek, sőt egymást is folytonosan becsmérlik. Paula állandóan lesajnálóan beszél férjéről, ráadásul minden rész végén elhangzik a “Miért is nem mentem inkább Hufnágel Pistihez feleségül?” refrén.

Gondolom, hogy 1968-ban, amikor elkészült az első rész, még másmilyenek voltak a családi szerepek, de nem hiszem, hogy a “papa, mama, gyerekek, csupa szív, szeretet”  így néz ki, bármilyen évszámot is írjunk.

2 hozzászólás

Kategória: poronty

Ne hagyd el a gyereked!

Vagy ha el is hagyod, a kezdeti sokk után gyorsan keresd meg! Nekem egy 18 hónapost sikerült elhagyni… A bevásárlásból két szatyorral megpakolva értünk haza, és elengedtem a kezét, amíg a lépcsőházban kiürítettem a postaládát, majd indultunk volna a lift felé, de a másfélévesnek nyoma veszett! Először földbe gyökerezett a lábam, de aztán felismerve a helyzetet, eldobtam szatyrot-újságot, a magassarkúmat lerúgtam, és uccu, rohanás fel a lépcsőn! Az ötödiken értem utol a liftet, ahol az ajtó feltárulása után egy kedves idős néni kezét szorongató, vigyorgó poronty fogadott 🙂 Hepiend, tényleg, de másnap beszereztem egy gyerekpórázt…

Nem a gyerekpóráz az egyetlen üdvözítő eszköz persze. A legegyszerűbb, ha magunkra kötjük a gyereket, akár kenguruban, akár kendőben. Többgyerekeseknél ez addig működik, amíg a cipelő/cipelt arány egy az egyhez, utána már nehezebben megvalósítható. Lehet kombinálni a dolgot, babakocsiba a nagyobbat, kendőbe a kisebbet, de amikor már olyan önjáró és önálló a kisded, hogy nem akar babakocsiba ülni, jöhetnek az alternatív gyerekőrző izék.

Gyerekpóráz, leánykori nevén biztonsági hám

Sokan most biztosan a fejükhöz kapnak, hogy ki az a kegyetlen szülő, aki így “felszerszámozza” a gyerekét (na jó ez csak vicc volt…). De igenis ez is egy opció, például akkor tesz nagyon jó szolgálatot, amikor az anyuka két kézzel próbálja feltaszajtani a nagy babakocsiját a járdaszigetre, és így el kellene engednie a másik gyerek kezét éppen az úttest előtt. Vagy ha a 2+ gyerekes szülőnek meg kell küzdenie az aluljáróbajutással: babakocsival lépcsőzni egyébként sem kis mutatvány, de ha egy-két másik kisgyerkőcöt is szemmel kell tartania közben, tényleg nagy segítséget adhat egy gyerekpóráz. Sokféle változat létezik belőle,  a klasszikus hevedereken kívül van kis hátizsákra applikált verzió, ami egyáltalán nem ijesztő.

Virtuális póráz

Igen, ilyen is van.  Aki ki akarja kerülni a nénikék szurkálódó megjegyzéseit a pórázzal kapcsolatban, alternatív megoldásként választhat egy elektronikus gyerekvigyázó kütyüt is. Ha rendezvényeken, nagyáruházban vagy csak simán nagyobb tömegben eltávolodik tőlünk a poronty, azt a készülék sípolással jelzi. Ekkor már csak elég gyorsan kell reagálnunk ahhoz, hogy elkapjuk a szökni próbáló apróságot.

Idősebb, már bulizni is járó gyerekeknél a paranoiás szülők befektethetnek egy GPS-órába is. Ez tulajdonképpen egy nyomkövető rendszer, ahol a gyerek kezén lévő óra GPS jeleit a szülő interneten követheti.

Infoband – karszalag

Ez a segédeszköz ugyan nem előzi meg a gyerkőc elvesztését, de sokat segíthet a megtalálásban. A színes karszalagra ráírhatjuk a gyerek és a szülő nevét, elérhetőségét, esetleg orvosi adatokat, allergiát, vércsoportot, egyebeket. Ez egy többször használható változat, de létezik fesztiválbelépő típusú, papír vagy műanyag egyszerhasználatos, ami iskolai, óvodai csoportok felügyeletében is hasznos lehet.

A felsorolt szerkentyűk némelyike vitára adhat okot, szabad-e így korlátoznunk gyerekeink személyes szabadságát. Amíg létezik fogyasztói társadalom, addig lesznek üzleti szereplők, akik a végtelen szülői aggódásban üzletet látnak. Mindenki döntsön saját körülményei és vérmérséklete szerint, az étlap itt olvasható, de persze nem kötelező enni… 🙂

3 hozzászólás

Kategória: poronty

Nahát Anya, te titokban az orvosira jársz?

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de mióta porontyom van, égető vágyat érzek néhanapján orvosi honlapok és egészségügyi fórumok böngészésére. Ez a vágy akkor hág tetőfokára, amikor a gyerek szerintem tényleg beteg, a gyerekorvos meg csak egyszerűen leráz a telefonban, hogy probiotikus oldat, meg sok folyadék. Itt beindul anya keresőmotorja, és fél óra múlva kész a diagnózis: Noro-vírusunk van!
A Noro-vírus, leánykori nevén hányós-f*sós vírus okozza állítólag a járványszerű, nem bakteriális eredetű gastroenteritisek (bélgyulladások) 90%-át, írja a Wikipedia. A noro- szó Norwalk-szerű vírusra utal, ez egyébként egy Ohio állambeli település neve is, ahol 1968 novemberében sok kisiskolás nyüglődött ezzel a fertőzéssel.
A betegség első tünetei közé tartozik a hirtelen fellépő hányinger vagy hányás és a vízszerű hasmenés. Ha szerencsénk van, pár perces eltolódással, de ha nincs, akkor egyszerre. Vannak további szimptómák is, ez egyénenként változatos formákat mutathat, mint például fejfájás, ízületi és végtagfájdalom, emelkedett testhőmérséklet, hasfájás, általános gyengeségérzet. Szóval, aki megbetegszik, kösse fel a gatyáját (vagy lehet, hogy inkább mégse, ilyenkor a könnyen vetkőzhető ruhák talán praktikusabbak). Sajnos ez a vírus igen könnyen elkapható: ha beteg személlyel, vagy vírusos tárggyal (villamoskapaszkodó, bevásárlókocsi), vagy vírussal fertőzött étellel-itallal érintkezünk. A megelőzés emiatt igen nehéz, a szakemberek az alapos kézmosáson túl olyan tanácsokat adnak, hogy a fertőzött személy ne készítsen ételt egészséges családtagjainak, valamint a járvány elkerülése érdekében a tünetmentesség után további 2-3 napig kerüljük a közösségeket. (Egyébként a betegség általában 24-60 óra alatt lezajlik.)
És mit tegyünk, ha óvintézkedéseink ellenére mégis ágynak dől a család? Mivel vírusról van szó, nincs gyógyszeres, antibiotikumos kezelés, hagyni kell, hogy betegség dolgozzon, csak a tüneteket tudjuk kezelni. A legfontosabb a folyadékpótlás, kisgyerekeknél különösen ügyeljük a megfelelő bevitelre, a patikákban kapható izotóniás ivóoldathoz való porok segíthetnek ebben. Ha kiszáradásgyanú van, azonnal irány a kórház, ahol infúzióval feltöltik a kis beteget! És hát essen szó a gasztronómiai élvezetekről is: üres pirítós, héjában főtt krumpli, apróságoknak rizskrém, gourmandoknak citromos víz vagy keserű tea.
Felnőtteknél a hányást B6 vitaminnal, a hasmenést széntablettával mérsékelhetjük, a lázat – minő meglepő fordulat – lázcsillapítóval, de a patikában számtalan recept nélkül is kapható szer közül válogathatunk, ráadásul a kisgyerekeknek másféle állagú, hatóanyagú készítményekre lehet szükségük, ezért kérjük szakember (patikus, orvos) segítségét a helyes választáshoz. Ne feledkezzünk meg a bélflóra helyreállítását elősegítő készítményekről sem!

Hoppá, azt hiszem, ideje felhívom a gyerekorvosunkat, hogy elnézést kérjek, hát nem szóról szóra ezt mondta ő is, csak nem illette ilyen királyi névvel ezt a nyavalyát? Maradjon csak az a D meg az az R betű az ő neve előtt, én meg visszamegyek ápolónőbe ahelyett, hogy a netet bújom…

Hozzászólás

Kategória: poronty

Blogindító poszt

Ezt a szárnypróbálgató felületet nyitottam magamnak a WordPressen, ha már újságírónak tanulok, vagy mi 🙂

Az iwiwről keveredtem Tempty blogjába (szintén újságírótanonc, ő itt gyűjti a különböző felületeken publikált írásait), és nagyon megtetszett a név, WordPress… Ráadásul találtam olyan blogdizájnt is, ami újság-imidzset idéz. Szóval ez lesz az én saját kis újságom, tematizálás nélkül, egyelőre csak írom, ami eszembe jut. Biztosan lesznek porontyközeli bejegyzések is, nemhiába forog körülöttük az életem manapság 🙂 Ha jól sikerül egy poszt, tovább fogom küldeni az igazi index-Porontyba, ahol egy olvir próbálkozásom  már megjelent tavaly, bár az nem egy önálló cikk, hanem egy angol nyelvű Tanya Byron interjú “tolmácsolása” volt a Poronty-közönségnek.

Egyébként nem ez az első publikációm, ugyanis 10 éves koromban, még jóval a PC-k térhódítása előtt, már gyártottunk játékból Györgyi barátnőmmel saját kis újságot írólapból. Magazin volt a címe, és emlékszem, egyetlen egy, 1989. január 3-i példány készült belőle, az is több hetes munkánk volt. Bízom benne, hogy ez a blog lassanként a mindennapjaim részévé válik, és nem csak egyetlen bejegyzést fog megérni 🙂

1 hozzászólás

Kategória: Újságírás, Mesélő